Gyakran Ismételt Kérdések
  • Milyen típusú interaktív táblák léteznek?

Az interaktív táblákat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Az egyik ilyen osztályozási szempont a vetítés iránya. Léteznek FRONT (elölről) vetítéses, REAR (hátulról) vetítéses interaktív táblák, valamint az LCD és plazma képernyőkhöz kapható speciális „feltétek”. Továbbá léteznek falba, illetve magába az interaktív táblába épített projektoros megoldások is.

A másik fontos osztályozási szempont a működési elvekben jelenik meg. Két nagy csoportot különböztetünk meg: a SOFT (puha) és a HARD (kemény) típusú táblákat.

A SOFT típusú táblák ellenálláson alapuló technológiával készülnek. Egy rugalmas műanyag előlap mögött kemény hátsó tábla helyezkedik el. A technológia egyaránt érzékeli az ujjnyomást, műanyag tollal vagy más eszközzel való érintést, így speciális eszközök nem szükségesek a használathoz.

A HARD típusú táblák az elektromágneses technológiát használják. A tábla úgy épül fel, hogy két kemény műanyag réteg szendvicsként összefogja az érzékelő hálót tartalmazó belső habanyag réteget. Ez a kapcsolat csak speciális tollakkal való érintkezéskor jön létre; ha például az ujjunkkal vagy más eszközzel érünk a táblához, a tábla nem reagál. A speciális íróeszközök sérülése, elvesztése, vagy az elemek lemerülése esetén az eszköz interaktív táblaként nem működtethető.

  • Mennyire sérülékeny az érintésre érzékeny felület?

Annak ellenére, hogy a SOFT és a HARD típusú táblák elnevezéséből azonnal a HARD típusú táblákat mondanánk tartósabbnak, nem feltétlenül igaz, hogy valójában ezek a táblák a tartósabbak.

A SOFT táblákban használt elülső lap olyan kemény felületű poliészterből készült, amely egyidejűleg biztosít nagy tartósságot, kopásállóságot, illetve rugalmasságot. Könnyen belátható, hogy a kemény bevonatú poliészter felületek valójában ellenállóbbak, mert az összes poliészter alapú műanyaghoz hasonlóan rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy karcolások, benyomódások, ütések vagy környezeti terhelés után visszanyerjék eredeti alakjukat.

A táblába épített érzékelő háló pedig nem sorosan van kapcsolva, tehát ha egy érintkezési pont el is romlik, a tábla ettől függetlenül képes üzemelni.

  • Melyik a jobb megoldás: a mobil vagy a fixen rögzített?

Azonnal rávágni, hogy az egyik, vagy a másik megoldás lenne a jobb, nem lehet, hiszen a felhasználás végcélja határozza meg, hogy a mobil, vagy a fixen rögzített megoldást válasszuk.
Ha egy iskola több táblához jutott hozzá, és nem fontos a táblák egyik helyről másik helyre történő mozgatása, akkor célszerű a fixen rögzített megoldást választania. A fixen rögzített interaktív táblák használatba vétele előtt nincs előkészületi idő, hiszen a tábla és a projektor fixen van rögzítve az osztályteremben, és a kivetített képet csak egyszer kell szinkronba hozni (kalibrálni) a tábla aktív felületével. Ezt a kalibrációt a rendszer telepítésekor elvégzik a szakemberek, de igény szerint bármikor újrakalibrálható a rendszer.

Abban az esetben, ha az iskola csak egy darab interaktív táblához jut hozzá, és nem szeretné azt egy adott tanteremben fixen rögzíteni, akkor mindenképp a mobil, állványra szerelhető megoldást célszerű választania. A mobil megoldásnál viszont minden egyes alkalommal a projektor képét a tábla hasznos felületére kell igazítani, s utána a kalibrálást elvégezni. Ez a művelet több percig is eltarthat, még a gyakorlattal rendelkező szakembernek is.

  • Mekkora a rendszer képfelbontása?

Amikor az interaktív táblák képfelbontásáról beszélünk, akkor meg kell különböztetnünk érintési és vetítési képfelbontást. Az érintési képfelbontás az interaktív tábla egyik jellemző paramétere, a vetítési képfelbontás pedig a projektor egy jellemző adata.

Az interaktív táblák érintési képfelbontása azt jelenti, hogy a tábla érintésekor a képernyő hány érintkezési pontot képes érzékelni (egymástól megkülönböztetni). Konkrét példán bemutatva: a SMART SB680-as sorozatú interaktív táblája 4096x4096-os érintési képfelbontással rendelkezik. Ha ezt a két értéket összeszorozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a tábla felületén pontosan 16.777.206 egyedi képpont (lehetséges érintési pont) található, amelyet a képernyő bejövő jelként tud értelmezni.

  • Milyen projektor szükséges az interaktív tábla használatához?

A mai digitális projektorok képfelbontását képpontban (pixelben) mérik. A pixelek azok a kicsiny pontok, amelyek együtt alkotják a képernyőn a képet. A mai, leggyakoribb kivetítők általában XGA képfelbontásúak, amelyek 1024x768-as vetítési képfelbontással rendelkeznek. Ha ezt a két értéket összeszorozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a kivetített kép pontosan 786.432 képpontból áll össze. Ha a legmodernebb SXGA projektorok pontos képpontszámát kiszámítjuk a fenti módszerrel, akkor azt kapjuk, hogy az 1280x1024-es vetítési képfelbontású projektorok is csak 1.310.720 képpont megjelenítésére képesek.

Ha ezeket a képpont adatokat összehasonlítjuk az előző kérdésben meghatározott érintési képfelbontással, akkor jól látható, hogy az XGA típusú projektor esetében 1 kivetített pixelre több mint 20 érintési pont, míg az SXGA típusú projektorok esetében 1 kivetített pixelre majdnem 13 érintési pont jut. Ebből következik, hogy a mai vetítéstechnika még messze nem képes olyan vetítési képfelbontás előállítására, amivel az interaktív táblák érintési képfelbontását teljesen le tudnák fedni.

Szintén a fenti levezetésből következik, hogy egy, az átlagosnál drágább, még nagyobb érintési képfelbontással bíró interaktív táblát nem célszerű megvásárolni, hiszen nem fogjuk tudni kihasználni.

További kérdéseiket ide várjuk.
© Copyright Nemzeti Tankönyvkiadó - Perfekt Zrt. 2008